Mindig talpra esik a macska?

Mindenki ismeri a macsk�k b�mulatos egyens�ly�rz�k�t. Nagyon k�nnyen s�t�lnak a macsk�k a h�ztetõk�n, a hossz� ker�t�sek tetej�n, ugranak fel viszonylag magas szekr�nyekre nagy biztons�ggal �s szinte mûv�szk�nt �rkeznek talpra m�g magas helyekrõl is. A magyar�zat abban rejlik, hogy a macsk�k izmai elk�pesztõen reag�lnak az �llat �rz�kszerveibõl (szem�bõl �s a belsõ f�lben elhelyezkedõ egyens�lyszervbõl) az agy k�zvet�t�s�vel �rkezõ, hihetetlen�l �rz�keny ingerekre. Mik�zben a macska lefel� zuhan a levegõben, szeme �s belsõ f�l�nek egyens�lyszerve folyamatosan inform�lj�k agy�t a fej�nek a f�ldh�z viszony�tott helyzet�rõl. Mihelyt a macska fej�nek helyzete valamilyen okb�l, p�ld�ul az es�si sebess�g n�veked�s�nek k�vetkezt�ben megv�ltozik, ez hat�st gyakorol a belsõ f�lben l�võ egyens�lyszervre. Az egyens�lyszervben l�võ krist�lyok �s folyad�k elmozdul, ezt a tapint� szõr�k �rz�kelik. Az agy ezredm�sodpercek alatt fogja fel a jelz�st �s az idegrendszeren �t nagyon gyorsan k�ld parancsot a fejnek, hogy a talajhoz k�pest merõlegesen helyezkedj�k. A test t�bbi r�sze igazodik a fejhez, v�g�l a macska t�k�letesen felk�sz�lt testtart�sban �r f�ldet. Ez az es�si mechanizmus m�r az �jsz�l�tt kiscic�kn�l is teljesen kifejlett, de mivel m�g a n�h�ny napos cic�k szeme m�g nem teljesen ny�lt ki, nem l�tnak. A t�k�letes egyens�lyoz�shoz pedig elengedhetetlen a szem �s a belsõ f�l �zeneteinek a kombin�ci�ja, teh�t a k�lyk�k igazod�reflexe m�g nem mûk�dik. A reflex miatt az igen magas �p�letekbõl kizuhan� macsk�k nem szenvednek �ri�si �s mindig �letvesz�lyes k�rosod�sokat. �ltal�noss�gban a s�r�l�sek ann�l s�lyosabbak, min�l magasabbr�l esnek ki az �llatok. Ez a szab�ly a hetedik emeletig �rv�nyes. Ha enn�l magasabbr�l zuhannak a cic�k, az es�s ut�nni s�r�l�sek, t�r�sek �s hal�los s�r�l�sek ar�nya k�zel�tõleg ugyanannyi. Ennek oka az, hogy �t emeletnyi zuhan�s ut�n az �tlagos testt�megû macska el�ri a zuhan�si sebess�g maximum�t. Ezut�n a macska belsõ f�l�ben elhelyezkedõ egyens�lyszerv�t m�r nem befoly�solja a sebess�g n�veked�se. A macska ellaz�tja test�t, kiny�jtja l�b�t, �gy kihaszn�lja a lehetõ legnagyobb l�gellen�ll�st (vitorl�zik). Az ellaz�tott v�gtagokat kev�sb� fenyegeti a t�r�s vesz�lye. Term�szetesen ez a t�rv�nyszerûs�g az�rt csak bizonyos hat�rokig �rv�nyes, a nagyon magasr�l kiesett macsk�k ugyan�gy �letvesz�lyben vannak, mint az emberek. Azonban, b�rmilyen furcs�nak hangzik, egy tizedik emeleti ablakp�rk�nyb�l vagy tetõrõl lezuhan� cic�t �ltal�ban sokkal csek�lyebb baj �ri, mint a harmadik emeletrõl lepottyan�t. A leggyakoribb s�r�l�sek a macsk�k es�se ut�n a k�l�nb�zõ t�r�sek ( pl. v�gtagok t�r�sei, nagyon gyakran az als� �llkapocs t�r�se ), a belsõ szervek s�r�l�sei (pl. a vizelettel teli h�gyh�lyag vagy a l�p sz�treped�se), valamint a talajt�l f�ggõen ny�lt s�r�l�sek �s horzsol�sok. A balesetek ut�n az elsõdleges feladat a shocktalan�t�s, valamint a nyugalom biztos�t�sa.