A macska fel�p�t�se

A h�zimacska test�nek fel�p�t�se l�nyeg�ben ugyanolyan maradt, mint a legt�bb macskaszer�, vadon �l� ragadoz��. Az egyes macskafajt�k t�pusban k�l�nb�znek egym�st�l. Az egyes t�pusokat a koponya alakja �s a fejen tal�lhat� szervek form�ja alapj�n k�l�n�thetj�k el; p�ld�ul az orr hossza �s hajlata, az arc g�mb�lydeds�ge, az �ll form�ja, a f�l nagys�ga �s alakja, a szemek nagys�ga �s elhelyezked�se stb.

A macska test�nek legnagyobb fel�let�t sz�rzet bor�tja. Csak kis ter�leteken sz�rtelenek, ilyen az arc, az orr, az ajak, a talp- �s ujjp�rn�k, a v�gb�l �s ivarny�l�s k�rny�ke, a f�lkagyl�k belseje. Megk�l�nb�ztet�nk h�rom sz�rsz�lt�pust: vez�rsz�r (hossz� �s er�s), felsz�r (r�videbb, v�g�n �ltal�ban kisz�lesedik), aljsz�r (r�videk, sz�muk k�tszerese a vez�r- �s felsz�r�k egy�ttes sz�m�nak). A vez�rsz�r�ket �s a felsz�r�ket egy�ttesen fed�sz�rzetnek nevezz�k. A sz�rsz�lakban pigmentr�szecsk�k rakt�roz�dnak, meghat�rozz�k a macska bund�j�nak sz�n�t. A sz�rsz�n alakul�sa genetikai t�rv�nyek f�ggv�nye. A macska maradand� fogazata: fel�l 16 (6 metsz�-, 2 szem-, 6 el�z�p- �s 2 z�p-), alul 14 (csak 4 el�z�p-) fogb�l �ll.

A fajt�k k�z�tt k�l�nbs�g lehet a test nagys�g�ban, a csontok m�ret�ben, a mancs alakj�ban, a farok fel�p�t�s�ben. A farokcsigoly�k sz�ma �lland�, fajt�t�l f�gg�en 20-27 k�z�tt v�ltozik. A farok fontos szerepet j�tszik a test stabiliz�l�s�ban. A magasb�l lees� macska a farok korm�nyz� mozgat�s�val szab�lyozza zuhan�s�t, emellett pillanatnyi �rz�seit �s hangulatv�ltoz�sait is farka mozgat�s�val fejezi ki.

J�l fejlett �rz�kszervekkel rendelkezik, legfejlettebb a hall�sa �s a l�t�sa. Nagy f�l�vel halk z�rejeket is �szlel, k�pes f�lkagyl�j�t a hang ir�ny�ba ford�tani. A macska azokat a hangokat is hallja, amelyekkel az egerek egym�s k�z�tt kommunik�lnak. Kit�n�en fejlett egyens�lyoz�szerve van. Szeme a fej el�ls� r�sz�n helyezkedik el, a t�rgyakat az emberhez hasonl�an t�rben l�tja, van sz�nl�t�sa. A macskaszem k�l�nlegess�ge a pupill�k nagym�rt�k� t�g�that�s�ga �s sz�k�thet�s�ge. Esti f�nyben a macska jobban l�t, mint a t�bbi eml�s�llat, de s�t�tben a macska sem l�t. A sziv�rv�nyh�rty�ban l�v� pigmentszemcs�k a macska 1-3 h�napos kor�ban jelennek meg, �s meghat�rozz�k a szem sz�n�t. Az �jsz�l�tt kismacska szeme mindig k�k sz�n�, mivel a narancss�rga pigmentek m�g nincsenek jelen a sziv�rv�nyh�rty�ban. A bels� szemzugban van a harmadik szemh�j, az �gynevezett pislog�h�rtya. Ennek k�sz�nhet�en a szem �lland�an nedvesen tarthat�. A macska szagl�szerve gyeng�bb, mint a kuty��. �zlel�szervei a l�gy sz�jpadl�son tal�lhat�k, nem k�l�n�sebben fejlettek. A macska tov�bbi k�ls� ingerek felfog�s�ra is k�pes, idegen k�rnyezetben a f�ldm�gnesess�g �s a nap�ll�s alapj�n t�j�koz�dik. A macska meg�rzi a k�zeled� f�ldreng�st, a l�gnyom�s v�ltoz�s�t, s�t m�g azt is, ha gazd�ja m�snap hosszabb id�re elutazik. A tapint�sra tapint�sz�r�k szolg�lnak, ezek a fejen, a pofa �s a szemek k�r�l tal�lhat�k.